2021.03.16.
Szombat este felé a Twitteren nézelődtem az aznapi meteorológiai műholdakról letermelt képek után és megragadt a szemem pár tweeten, ezekben a vasárnap reggel - 2021.03.14. - induló Space-X Starlink L21-es rakéta indításról tájékoztattak, ami újabb 60db műholdat állított alacsony föld körüli pályára internet szolgáltatás céljából.
No de nem is ez volt nekem az érdekesség,... láttunk már ilyet, van aki már közvetítést is nézett róla és egy-egy alkalmas estén megpillantotta az égen a nap fényét visszaverő műholdvonat vonulását,... hanem, hogy ennek a rakétának a második fokozatán elhelyeztek több kamerát, amiknek a képeit az élő közvetítéseken is mutatnak és ezeknek a kameráknak az élő streamje az egyik telemetria adatfolyamba van keverve (szerencsére titkosítatlanul), mégpedig az S-sávban 2272.5MHz-en dől szép nagy jelszinttel.
További infó a Space-X Falcon-9 rakéta telemetria folyamáról:
Picike tapasztalatom és házi tákolt eszközeim vannak az S-sávos vételre. A Proba-1 és Proba-2 műholdak követése kapcsán, ezért gondoltam kutatok egy csöppet, hogy nem-é kerül kis hazánk fölé is a rakéta és hát nagy szerencsém volt, mert az indítás utáni első körben jó magas elevációval fölöttünk haladt el!
Mire össze szedtem ezeket az infókat és elhatároztam, hogy szép kihívás lesz ez is, fogjunk neki előkészülni, már rám sötétedett.
Előkapartam a 2235MHz-re házi gyártott patch feedet, amit egy kicsit feljebb hangoltam.
Mehetett is a feed fel a tetőre a parabolába, ami szintén házi gyártott, feszített kialakítású 2m átmérőjű hálós parabola antenna egy magam készített X/Y forgatón. Beépítettem az LNA-t a feed mögé, aztán gyors fókuszba állítás, a háztető visszacserepezése.
Az LNA után szükség volt egy szűrőre, amit a Proba műholdakhoz használt, magam készített üregszűrő töltött be, ez a sáv nagyon közel van a 2,4GHz-es WiFi sávhoz ezért kell egy jó szűrő :) pontosan hangolva. Fölkerült a szűrő is és még egy LNA követte őt a padlásról levezető kábellel, az LNA-k össz erősítése így kb: 35dB-re sikerült.
Vevőnek több sdr radió közül egy LimeSDR Minit raktam az antenna kábel végére, mint utóbb kiderült nem volt jó választás, de a nagy kapkodásba nem volt időm mindent ellenőrizni, végiggondolni.
Vevő programnak pedig most a HDSDR-t választottam.
Másnap hajnalban következett egy vételi teszt a Proba-2-es műholddal, hogy minden rendben van-e az összeállítással és úgy tűnt jól muzsikál, bár furcsa volt, hogy egy ilyen magas elevációs pályáról kevés kép dekódolódott a Napocskánkról (a Proba-2-es műhold folyamatosan a Napot fotózza és küldi a képeket róla).
Közeledett a rakéta indítás pillanata, élőben követtem a www.rocketlaunch.live oldalon, hogy rendben el indul-e, mivel találtam előre generált TLE adatokat a
www.celestrak.com/NORAD/elements/supplemental/ oldalon ezért fontos volt, hogy pontosan indítsák, mert csak így lesz valamelyest használható az automata antenna követéshez.
És elindult, pontosan.
20 perc kellett még a rakéta ide ért Európa szélére, pontosabban Anglia nyugati partja fölött járt mire nálam a horizont fölé emelkedett és kb 1perces késésben volt az előre számított TLE adatokhoz képest, ezért kézzel módosítanom kellett az antenna pozícióját és indítottam az adatok rögzítését.
Nem sokkal később a HDSDR kijelzőjét figyelve észre vettem, hogy a számítógépnek egy kicsit sok lett a vételre beállított mintavételi sebesség és nem mindig tud lépést tartani az LimeSDR-rel a felvétel készítésben, de már nem állítottam le, lesz ami lesz ez így sikerült.
Mikor áthaladt a fejem fölött felerősödött és a keleti horizontig gyönyörű, erős jele volt amíg le nem bukott a dombok mögött, ez az egész mutatvány nem tartott tovább 8 percnél.
Elkészült az IQ adathalmaz rögzítése és most neki kellett fogni kitermelni belőle valami használhatót is, nem sok infó volt a jelfolyam felépítésére, de szerencsére a Twitter ismerőseim kitartó kutatást végeztek, így Alan barátom már készített egy dekóder programot, ami néhány telemetria adatot ki is bányászott az adathalmazból és én is be tudtam kapcsolódni a tesztelésbe.
Délután a videó dekóder is napvilágot látott sok-sok hibával még, de már látszódott, hogy lesznek kamera képek. Másnap délelőttre sok hibát kijavítottunk a programban és elkészült ez a kicsit darabos, kicsit szaggatott videó is, amit nagyrészt a sok csomagvesztés eredményezett rögzítés közben.
Négy kamera képét láthatjuk a videóban, két kamera a már lekapcsolt rakéta második fokozatának hajtóművét mutatja, egy kamera a szállítmányt a 60db műholddal, egy pedig ami a legtöbbet látszik a LOX tartály belsejét kamerázza amiben folyékony oxigén van.
Így telt a hétvégi Space-x Falcon-9-es rakéta telemetria adatfolyamának a megfigyelése, sok tapasztalat gyűlt megint, és kellemesen töltöttem az időt ebben a nyomott helyzetben is.
2021.03.29.
Még két hét sem telt el és indult az újabb küldetés L22 - 2021.03.24.
Az első körből sikerült 52° max. elevációs pályán rögzíteni képet, ITT található. Nagy köszönet XYL-nek - Tímeának - a GNURadio kezeléséért, én sajnos dokinál voltam és ő kezelte a gépet :)
A második körből alacsony elevációs pálya mellett max. elevation 5°-on is volt kiértékelhető kép. ITT található.
73 HA6NAB Tomi
Szerkesztői megjegyzés:
Elon Musk a SpaceX vállalat tulajdonosa űralapú internetszolgáltatás céljából kért engedélyt műholdjai fellövésére. Az eredetileg tervezett néhány ezer műhold mára már 12000 és tervezi 42000-re bővíteni.
Laikusként azt látom, hogy ez őrült ötlet, talán működő is lehet, de Födünk körül már így is elég űrszemét van, kell ezt még fokozni. Űrszemét alatt elsősorban a már nem működő műholdakat értem, amiknek lejárt az idejük, meghibásodtak netán felrobbantak. Ezek pályája már nem módosítható és ki tudja meddig keringenek a Föld körül és ütközhetnék működő műholdakkal.
Egy fellövéssel 60db holdat engednek fel. Nagyon látványos de csillagászok még petíciót is indítottak a fellövések ellen. Természetesen a versenybe már más cégek is beszállnak például az Amazon.
HA6VV
