1946-ban Bay Zoltán fizikus és csapata sikeres Hold radar kísérletet hajtott végre. Kísérleteit Újpesten az Egyesült Izzó Kutatólaboratóriumában végezte.
Csoportja a háborús helyzetben mikrohullámú radar berendezés fejlesztésével volt megbízva, melynek segítségével repülőgépeket lehetett felderíteni és helyzetüket meghatározni. A Föld-Hold távolságának meghatározásához radar hullámokat kellett juttatni a Holdra és a visszavert radarjelek észlelésének időkülönbségéből ki lehetett számolni a távolságot. Nagy kihívás volt ez akkor, mert még az sem volt biztos, hogy kijutnak-e a mikrohullámok a világűrbe, mekkora a Hold visszaverő képessége ezen a hullámhosszon. Elméleti számítások alapján az akkori technikai fejlettség mellett, nem volt olyan érzékeny vevőkészülék, mellyel közvetlen lehetett volna detektálni a visszavert jelet. Bay Zoltánnak a nagy ötlete, lényegében az volt, hogy az igen kis zajban eltemetett jeleket rákapcsolta egy egyszerű vízbontó készülék sorozatra. A detektor a mérni kívánt átfolyó töltésmennyiséggel arányos mennyiségű hidrogén gázt fejleszt. A Hold oda vissza távolsága közel 800 ezer km. A rádióhullám futási ideje 2,5 másodperc, tehát ha 3 másodpercenként 1 jelet küldünk ki és a visszavert jelet összegezni akarjuk, akkor 100 jel esetén a jelet 5 percig, 1000 jel esetén pedig 50 percig kell a mérést folytatni. A kivált hidrogéngáz vékony kapillárisban a folyadék meniszkuszát a detektált árammal arányosan tolja el. Több ellenőrző mérés után arra a következtetésre jutottak, hogy a 2,5 méter hullámhosszú jelek kijutnak a világűrbe és a Hold reflektáló képessége r=1/10 nagyságrendben van. Ezen kísérlet hatására indult egy új ág a csillagászatban, a radarcsillagászat.
A technikai fejlődésnek köszönhetően már mi, rádióamatőrök is képesek vagyunk nem csak érzékelni a Holdról visszavert ultra rövidhullámú (URH) jeleket, de rádió kapcsolatot is létesíteni, például Amerika és Európa között a Hold közbeiktatásával. Gyöngyösről az első kapcsolat 1989-ben jött létre egy amerikai rádióamatőrrel, hagyományos távíró üzemmódban. A számítástechnika gyors fejlődése új lehetőségeket kínál. Hétköznapi PC és megfelelő szoftver (WSJT) segítségével már a zaj alatti - füllel nem hallható – jelet is detektálni, dekódolni. Így kisebb adóteljesítmény és antennanyereséggel lehetséges Föld – Hold – Föld rádiókapcsolat.
Néhány érdekesebb ilyen rádiókapcsolatról kapott nyugtalapot (QSL) mutatunk be.
Gyöngyös, 2016.11.12.
Kovách Árpád - Hatala László
