1946-ban Bay Zoltán fizikus és csapata sikeres Hold radar kísérletet hajtott végre.
Ebből az alkalomból a Magyar Rádióamatőr Szövetség emléklapot létesített, amit speciális hívójelű állomásokkal létesített kapcsolatok és a kiírásban szereplő feltételek elérése után lehetett elérni, kérvényezni.
Kísérleteit Újpesten az Egyesült Izzó Kutatólaboratóriumában végezte. Csoportja a háborús helyzetben mikrohullámú radar fejlesztésével volt megbízva, repülőgépeknek felderítése és helymeghatározására. Nagy kihívás volt ez akkor, mert még az sem volt biztos, hogy kijutnak-e a mikrohullámok a világűrbe, mekkora a Hold visszaverő képessége ezen a hullámhosszon. Elméleti számítások alapján, az akkori technikai fejlettség mellett, nem volt olyan érzékeny vevőkészülék, mellyel közvetlen lehetett volna detektálni a visszavert jelet. Bay Zoltánnak a nagy ötlete, lényegében egyszerű vízbontó készülékhez hasonlatos. A detektor a mérni kívánt átfolyó töltésmennyiséggel arányos mennyiségű hidrogént fejleszt. A Hold oda vissza távolsága közel 800 ezer km. A rádióhullám futási ideje 2,5 másodperc, tehát ha 3 másodpercenként 1 jelet küldünk ki és a visszavert jelet összegezni akarjuk, akkor 100 jel esetén a jelet 5 percig, 1000 jel esetén pedig 50 percig kell a mérést folytatni. A kivált hidrogéngáz vékony kapillárisban a folyadék meniszkuszt a detektált árammal arányosan tolja el. Több ellenőrző mérés után arra a következésre jutottak, hogy a 2,5 méter hullámhosszú jelek kijutnak a világűrbe és a Hold reflektáló képessége r=1/10 nagyságrendben van.
Ezen kísérlet hatására indult egy új ág a csillagászatban, a radarcsillagászat. Bay Zoltán nevéhez e látványos kísérletén kívül, több találmány és szabadalom is fűződik.
nagyfeszültségű gázcsövek
fénycsövek és elektroncsövek kifejlesztése
deciméteres rádióhullámú technikai
Az 1940-es években Bay Zoltán és Dallos György kifejlesztették a nagyenergiájú fotonok jelzésére szolgáló fotoelektron-sokszorozót. Ő javasolta 1965-ben, hogy a távolságegységet, a métert a pontosabban mérhető időegységre és a fénysebességre kell alapozni. 1983-ban a Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Konferenciája Párizsban tartotta 17. ülését, ahol elfogadták az SI mértékegységrendszer alapjául, hogy „A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1/299792456-od része alatt megtett út hossza.”
A technikai fejlődésnek köszönhetően már mi, rádióamatőrök is képesek vagyunk nem csak detektálni a Holdról visszavert jeleket, de rádió kapcsolatot létesíteni is. Gyöngyösről az első kapcsolat 1989-ben jött létre egy amerikai rádióamatőrrel, hagyományos távíró üzemmódban. A számítástechnika gyors fejlődése új lehetőségeket kínál. Hétköznapi PC és megfelelő szoftver segítségével már a zaj alatti - füllel nem hallható – jelet is tudunk detektálni, dekódolni. Így kisebb adóteljesítmény és antennanyereséggel lehetséges Az így létesített kapcsolatot Föld–Hold–Föld (EME Earth-Moon-Earth) kapcsolatnak hívjuk, van akinél még a hívójele is utal erre. Néhány érdekesebb ilyen rádiókapcsolatról kapott nyugtalapot (QSL) mutatunk be.
